Afrika tanulmányok..tanítani kezdek a Budapesti Metropolitan Egyetemen..

Szeretett Olvasóm, jó reggelt!

Meg szeretném osztani a jó hírt Önnel, miszerint tegnap végleg eldőlt, hogy taníthatok a Metropolitan Egyetemen. Kitaláltam egy tárgyat, összeállítottam az órarendet, amit meglepetésemre az egyetem befogadott és ennek nagyon örülök. Afrika tanulmányok néven heti egy előadást tarthatok magyar és külföldi diákoknak, magyarul és angolul. A szub-szaharai Afrika történelme, kultúrák, vallások, hiedelmek, hősök és terroristák, gasztronómia, magyar-afrikai gazdasági, politikai kapcsolatok..stb. lesz a tematika és nagyon várom már szeptember 17.- ét, az első alkalmat.
Azért csak tegnap vált véglegessé a dolog, mert össze kellett verbuválni minimum 10 lelkes fiatalt, akik felvették ezt a tárgyat...nem volt gond, összejött a minimum létszám hamar.

Nos hát, folytassuk a könyvet:

A helyi édességek legtöbbje rendkívül édes és vastag töltelékkel rendelkező torta és egyéb sütemény. Fogyasztásuk alkalmával elővigyázatosság ajánlott, mert erőteljesebb kóstoláskor könnyen felcsúszik hirtelen a vastag krém a homlokunkra.  

A déligyümölcs választék és minőség azonban fantasztikus. Hatalmas méretű, mézédes ananászt, mangót, papayát lehet jó áron kapni szinte mindenhol. Egy biztos, bármikor hazajövök, édesanyám olyan fejet vág, mintha a Gulagról sikerült volna megszöknöm. Szépen felhizlal újra és az Afrikában leadott kilók vígan pattannak fel a hasam köré. Aztán visszamegyek, lemegy 10-15 kg, aztán kezdődik megint elölről.

Nigéria (kis politika, gazdaság, de tényleg csak vázlatosan..)

„ de hát hogyan is állunk a biztonsággal Nigériában? A jogszabályi környezettel, járványveszéllyel és főleg a terror fenyegetettséget jelentő közbiztonsággal, illetve annak hiányával?”

Ez az ország hatalmas. Közel 10-szer akkora, mint Magyarország, a népessége megközelíti a 190 milliót. Függetlenségét 1960-ban nyerte el az Egyesült Királyságtól, de az angolbarátság és alig leplezett angol imádat a mai napig érezhető itt. Sok angolt látok itt élni, dolgozni. Akikkel találkoztam, majd mindegyiknek 20-30 évvel fiatalabb szép nigériai felesége vagy barátnője van, furcsa módon sikk oyinbóval, főleg angol oyinbóval járni a helyi lányok körében.

A 36 szövetségi tagállam mindegyikét kormányzó vezeti, akik általában a mindenkori kormányzó párt tagjai. A szövetségi minisztériumok mintájára minden tagállamban működnek un. commission-k, nagyjából minisztériumi hatáskörrel. A kormányzók, miként az ország elnöke is, gyakorlatilag élet-halál urai. Óriási pénzek felett rendelkeznek. Bejutni hozzájuk nagyon nehéz, gyakran, nagyon gyakran megfelelő összegű kenőpénz fejében lehetséges. Nigéria jelen könyvem írásának idején történelme egyik legkomolyabb kihívásával áll szemben.

A nyersolaj világpiaci árának drasztikus csökkenése miatt a gazdasági csőd közelében vergődik. Az ország a világ 6-7. legnagyobb kőolaj kitermelője és az utóbbi évtizedekben a vezetők kényelmesen élvezték a hatalmas mennyiségű olajkincs adta előnyöket, dőlt a pénz az országba, aminek legnagyobb részét az oligarchák persze annak rendje és módja szerint le is nyúlták, svájci és egyéb biztonságos bankszámlákra elmentve. Olajár bezuhant, az egypólusú gazdaság bedőlés előtt, a szövetségi kormányzat kínjában új utakat próbál keresni most, mielőtt még nem késő és beüt a végzet. Előtérbe került a mezőgazdaság (főleg feldolgozó ipar), IT, megújuló energia fejlesztése, stb. Amint látom, egyre több nigériai vállalkozónak, tagállami kormányzatnak lesz elege az olcsó, de gyakran rossz minőségű kínai termékekből szolgáltatásokból, amivel a keleti nagy testvér elárasztja Nigériát. Nagyon nem tetszik az sem sokaknak, hogy a kínaiak többsége nem vállal karbantartást az eladott termékekkel kapcsolatban. A törökök, németek, újabban libanoniak is keményen megvetették lábukat itt.

Úgy érzékeltem, hogy itt nekünk, magyaroknak is óriási lehetőségeink vannak, csak ügyesen meg kellene ragadni azokat. Nigériával hagyományosan jól kapcsolatokat ápol hazánk. A szocializmus évtizedeiben élénk üzleti élet folyt a két ország között, több ezer nigériai diák tanult magyar egyetemeken. A rendszerváltozás után a fejlődés megtorpant, melynek látványos eleme volt a magyar nagykövetség bezárása Abujában. A kilencvenes években az euró-atlanti integráció miatt Afrika, így Nigéria is háttérbe szorult a magyar külgazdasági prioritás listán. Nagy lépés volt a nagykövetség újranyitása 2014-ben, valamint a kormány u.n. déli nyitás politikájának bevezetése. Sok előnye van Magyarországnak a többi, Afrikát célpiacnak, üzleti partnernek tekintő állammal szemben.  Nem voltunk imperialista hódítók és nem vagyunk nagyképű óriás nemzet sem. Azonban a megfelelő minőséget garantáló EU tagnemzetként, kellő szakmai alázattal, egyenrangú partneri kapcsolatok építésével, főleg un. technológia transzferrel csak a csillagos ég a határ..csak el kellene hinnünk! 

Jó-jó, bólogat most Ön, kedves olvasó, de hát hogyan is állunk a biztonsággal Nigériában? A jogszabályi környezettel, járványveszéllyel és főleg a terror fenyegetettséget jelentő közbiztonsággal, illetve annak hiányával?!